Fűtőpanel fogyasztása

Minden építőanyag rendelkezik hőszigetelési értékkel, melyet régebbi építések esetében utólagos mérésekkel igazoltak (pl.: kisméretű tömör tégla, vályogfalazat stb.). Modern építőanyagok esetében, ezeket a hőszigetelési képességre vonatkozó értékeket szigorú szabványok szerint kell a gyártáskor bemérni és a tervezők, energetikusok részére biztosítani. Szerkezetek esetében ennek mértékegysége W/m² K. Ez az úgynevezett „U” érték. Leggyakrabban ezekkel az értékekkel az ablakok és egyéb nyílászárók esetében találkozunk: „1.0-ás üvegezés vagy 0,7-es üvegezés”. Korábban a fent említett U-értéket K-értéknek hívták. Ez az érték minél alacsonyabb, annál kevesebb hő távozik egységnyi felületen. Minél kisebb ez az érték az összes szerkezet (falazat, nyílászárók, padló és mennyezeti födémek) átlagában, annál kisebb lesz a fűtőpanel fogyasztása, hiszen a fűtés csak az ezeken a szerkezeteken keresztül távozó hőmennyiséget pótolja, ki-bekapcsol 2-3-4 óránként.

A fűtőpanel fogyasztása, mint minden fűtési rendszer esetében, annál kedvezőbb lesz, minél jobb a határolószerkezetek hőszigetelési értéke. Határolószerkezetnek nevezünk minden olyan építőanyagot, amelyen keresztül az épület hőt veszíthet (nem fűtött térrel határos fal, födém vagy nyílászáró). Vannak olyan szerkezet amikre nem is gondolnánk pedig igen jelentős részét, akár 30-40%-át is kitehetik az éves hőveszteségnek.

Tehát pontos radiátor fogyasztási értéket sosem a fűtési rendszer típusa vagy a beépített teljesítmény, esetleg kitalált vagy becsült üzemidők alapján kell számítani, hanem az épület ismeretében kell azt meghatározni, úgy mint ahogyan az épületenergetikai tanúsítványoztatás is történik. Sőt ha már rendelkezik energetikai tanúsítvánnyal, abból kiolvasható a fűtőpanelek várható fogyasztása is.

A fűtési rendszert minden esetben a saját komfortunk és életritmusunkhoz igazítjuk. Szintén fontos szempont a termosztátok programozása vagy annak teljes elhagyása. A megfelelően pontos és előre helyesen beállított programozás hatással van az éves fűtési költségre és a fűtőpanel fogyasztására. Jól programozott termosztátokkal – mivel elektromos fűtés esetén adott a helyiségenkénti vezérlés – akár 20% energiamegtakarítás is elérhető.

A fűtési rendszer fogyasztása és a fűtőpanelek által kialakított komfort optimalizálható. Azokban az időszakokban amikor nincs használatban a helyiség (munkaidő), a fűtőpanelt nem kikapcsolni kell, mert úgy túlhűlnek a falszerkezetek és extra energiabevitel kell majd a csökkenő hőérzet (falhőmérséklet) újbóli kialakítására. A helyes beállítás tartózkodási időszakok között maximálisan 3°C eltérés. Alkalmazási példa (reggel 7-9 óráig 22°C – munkaidőben maximum 19°C). Ez a Noirot fűtőpanelek esetében egyszerűen elérhető, az „ECO” mód minden esetben aktuális beállítás mínusz 3°C-ot jelent.

A fűtőpanel várható fogyasztása eltérő hőszigetelési értékek mellett:

• 1980-ban épült hőszigeteletlen B30-as téglából épület családi ház esetében: ~90kWh/m² évente
• 1980-ban épült hőszigeteletlen B30-as téglából épület társasházi lakás esetében: ~80kWh/m² évente
• 2005-ben épült családi ház Porotherm 30-as téglából 10cm homlokzati hőszigeteléssel: ~60kWh/m² évente
• 2019-ben épült hatályos követelményértéknek megfelelő családi ház: ~40kWh/m² évente
• Passzív vagy kiemelten alacsony energiaigényű épület: ~15kWh/m²

Hogyan forintosítsuk ezeket az értékeket?

40kWh (hőigény) x 100m² (ház alapterülete) x 39 Ft (kWh bruttó egységára a szolgáltatónál),
tehát: 40x100x39 = Bruttó 156,000 Ft / év

15kWh (hőigény) x 100m² (ház alapterülete) x 39 Ft (kWh bruttó egységára a szolgáltatónál),
tehát: 15x100x39 = Bruttó 58,500 Ft / év

Pontosabb és egyedi számításért keresse bizalommal szakembereinket.

Az elektromos fűtőpanelek energiahasznosítási tényezője minden esetben 1:1. Azaz a felvett energiát 100%-ban alakítja hőenergiává. Kivételt képeznek a ventilátorral kombinált elektromos radiátorok és hősugárzók, hiszen azok nem a levegő fizikai tulajdonságait használják a meleg levegő keringtetésére. Az a ventilátor mozgatására használt energia így nem alakul hővé, csökken a hatásfok. Ezt nevezik segédenergiának. Szintén gyenge hatásfokot tudnak felmutatni az elektromos kazánok és a már betiltott ion-kazánok, hiszen a meleg víz keringtetése is folyamatos segédenergiát igényelnek. Az elektromos fűtőpanelek fogyasztását az alábbi tényezők befolyásolják drasztikusan, akár 25-30% különbség is lehet az elektromos radiátorokkal fűtött épületek éves fogyasztási adatai között:

• Beépített termosztát minősége
• Kiáramló levegő optimalizált hőmérséklete
• Fűtőbetét hőleadó felülete és anyagminősége
• Hőtároló tömeg
• Szakember által történő méretezés (hőveszteség számítás)